Egy igen érdekes, korabeli írás Szemrád Nándor tollából egy különleges nap margójára. Kíváncsi vagyok, mit szóltok hozzá.
Napfogyatkozás
Korszakhatár
A napfogyatkozás megítélése igen sokarcú, s ahány asztrológus létezik a világon, annyiféle vélemény kering szerteszét. Ez persze nem csoda, hiszen a misztikus tudás képviselőit erősen befolyásolta Nostradamus jóslata, ugyanakkor igyekeznek szubjektív tudásuk által felismert tényeket is megvillantani. Nostradamus négysorosai bizony tökéletesek, de igazán csak az események megtörténte után lehet őket tisztán és teljes értelmezhetőséggel beazonosítani, hiszen a néhai nagy látnok négynyelvű rébuszokban beszél...
Nostradamus jelenkori asztrológiai tudása persze más hibákat is rejt magában - nemcsak arról van szó tehát, hogy a régi eszmék összeegyeztethetetlenek a maiakkal. Jó néhány régen használatos kulcs nincs már meg azok közül, melyek az asztrológiát végül naggyá tették. Ezen kulcsok elvesztésével aztán végleg bezárult a kapu bizonyos kozmológiai összefüggések megértése felé. Ezek nélkül pedig mit sem ér az egész tudomány, hiszen nehéz beazonosítani, hogy valóban megtörténő vagy egyszerűen csak tudattalan lelki szinteket érintő folyamatokról van szó.
Még inkább igaz ez magára a mundán asztrológiára, hiszen itt világeseményeket érintünk, illetve azok belső mozgatórugóit próbáljuk meg felderíteni. A napfogyatkozás elemzése is csak így kezdődhet, hiszen nem igazán lehet eldönteni, hogy objektíven létező eseményekről van szó, vagy csak az emberiség kollektív tudatalattijában lejátszódó dolgok kezdeti fázisát mutatják a konstellációk.
Az emberiség 1999. augusztus
11-én valóban nagy átalakulás küszöbére érkezett el. Hatalmas választás elé
került mindenki hogyan tovább, mit kövessen az elkövetkezendő időszakban!
Hogy mi a kínálat?
Természetesen azon paradoxon, mely az emberi faj egész életét beárnyékolja és jellemzi: a valóságon túli ismeretek misztikus halmaza és a fizikai világ objektív megélése. Valójában eme kettősségből kell majd választani az embereknek, hiszen a Vízöntő kor ellentmondásos világa tulajdonképpen erre épül.
Maradjon minden a régi, vagy pedig az okkult és parajelenségek ismeretanyaga keveredjen újra bele az életfilozófiába - elindítva egy másik nagy fejlődési vonalat?...
A racionalitás és az ateizmus tulajdonképpen azért terjedt el a középkor végén, mert a papság hazugságai miatt az emberek nem hittek többé az isteni igazságokban, s kezdtek a természeti törvények megismerése felé haladni. Nem volt mindez bölcs dolog azonban, hiszen a papságot nem kellett volna azonosítani Istennel, de a magasabb szinteken determinált folyamat arra irányult, hogy az emberiség egy új utat is megtapasztaljon.
Az intellektuális fejlődést az
emberiség számára szinte „fentről írták elő”, azért, hogy megismerje ezen
fejlődési vonal hiábavalóságát is. Ahogyan a vallás nem vezette sehova az
emberiséget, úgy nem vezeti igazán célhoz a középkor feudalizmusából kinövő
kapitalizmus, fasizmus vagy kommunizmus sem!
Most talán az emberiség szembekerül a ténnyel, hogy a jelen racionális tudására és pénzére épülő filozófia sem talál megoldást a problémákra!
A napfogyatkozás persze inkább a korszak egyik kezdeti határát jelöli ki és egyáltalán nem biztos, hogy a legkannibálisabb határvonal ez. Tudjuk, hogy a középkor vége sem egy kitüntetett évszámhoz kötődik, hiszen mikor Angliában Oliver Cromwell harcolt a polgári világ megvalósulásáért, Európa egyes részein még dívott a karóba húzás...
Az emberiség egy olyan korszak
egyik nagy választóvonalához érkezett el, amely teljesen más fejlődési irányt
szab ki számára. A nagy korszakváltás másik lényeges határvonala nemsokára lesz
- véleményem szerint 2000 májusában következik be, a Jupiter és Szaturnusz
konjunkciója idején.
Az új korszak persze nem egykönnyen jön, s a régi hívei nem adják át magukat és eszméiket egy szokatlan periódusnak ellenkezés nélkül. Elképzelhető, hogy nem történik katasztrófa most augusztusban, de a kollektív tudattalan szintjén valamivel képtelen lesz szembekerülni az emberiség... Márpedig szembesülni kell néhány dologgal, hiszen a demokráciák sem hozták meg a kívánt eredményt, a környezetszennyezés és ózonpusztulás mértéke már minden képzeletet felülmúl.
Vajon az új energiák és a hipertér ismerete, a termelés átállítása bekövetkezhet-e olyan módon, hogy megmaradjon a világbéke? S ha az emberiség kollektív tudatalattija úgy dönt, hogy egyelőre nem változtat és minden marad a régiben, vajon több esélye van a pusztulás elkerülésére?
Én úgy látom, hogy eme utóbbi megoldás járna a legborzasztóbb következményekkel. A konstellációk ugyanis minden kétséget kizáróan mutatják, hogy valami készül, s valaminek változnia kell! Nem biztos, hogy most rögtön, de a szellemi hatalmak azt szeretnék látni, hogy az emberiség az elmozdulás felé halad és később kilendül a holtpontról. Lehetséges, hogy most még nem történik semmi, de egy-két éven belül el kell indulnia valamiféle új átalakulásnak.
Ha ez nem így lesz, akkor az emberiség mélytudatába zárt és kényszerű várakozásra ítélt erők borzalmas katasztrófákat idéznek elő földünkön. Az sem lesz könnyű „játszma”, ha az ember a nagy változást elfogadja, hiszen a gondolkodás megváltozása társadalmi rendszerek és a termelés összeomlásához vezet, egyes országokban háborúk törnek majd ki.
Lesznek olyan államok, amelyek
a régi rendszer hívei maradnak, s akár véráldozat árán is védeni akarják
elképzeléseiket. Ismét más államok egészen közel kerülnek a misztikus tudathoz
és más létformák megismeréséhez, az ő népeik ki akarnak majd maradni az
öldöklésből. Sajnos ebben az esetben is előfordulhat néhány természeti
katasztrófa, mely néhány, a szellemi hierarchia által fejlődésképtelennek ítélt
országot teljesen elpusztít majd.
Nézzük a horoszkóp kifejtésének pár attitűdjét.
Látható, hogy az Oroszlán jegy igen erősen érintett. Valószínű, hogy a közélelmezés, közoktatás, szórakozás, gyermeknevelés szintjén kell az egész problémakör alapjait keresnünk. Az Oroszlán azonban a kreatív önmegvalósítás jegye is az asztrológiában, mindenfajta vállalkozásé. Az erkölcsi morális dolgok, az iskolák és tanítók szerepe is terítékre kerül.
A nagy feszítőerőt a Vízöntő,
a Bika és Skorpió képviseli ebben a képletben. Az biztos, hogy ilyen rossz
bolygóállás már régen nem volt az égen. Váratlan robbanások, kiszámíthatatlan
fordulatok alakulnak a fent említett Oroszlánhoz sorolt tendenciák szintjén.
A pénz kérlelhetetlen úr azonban, a gátlások is elsősorban anyagi területről érkeznek. Látszik, hogy a népek és a vezetők azért nem tudnak elindulni valamilyen módosított irányba, mert a pénzügyek egyszerűen akadályozzák a továbbhaladást.
A Skorpió Mars is több aspektusból
vizsgálandó. A csata, a küzdelem, a harc, az erő, az energia, az erőszak, a
háború fenyegető tendenciaként jelen van az országok, népek, vezetők és
barátságok szintjén. Valóban van esély rá, hogy a hirtelen feltörekvő eszmék
szélsőséges változtatásokra kényszerítsék az egyes országokat.
A Skorpió Mars persze jelentheti azt is - mivel gátolva van a Szaturnusz által -, hogy semmiféle brutalitás nem következik be fizikai szinten, mert a problémákat az ember a tudattalanba süllyeszti, nem akarván szembesülni vele. Ekkor azonban - ahogyan azt említettem már - később még hatalmasabb katasztrófasorozat veheti kezdetét, mely szintén benne van a képletben.
Ha a Szaturnuszt másképpen vizsgáljuk, akkor a perifériára szorult rétegek, öregek, betegek, hajléktalanok is nagy szerepet vállalnak. Egyértelműen „bontják” a vezetőket és a népet, a hirtelen felfordulás irányába sodorva az eseményeket.
Nem lehetetlen persze, hogy
egyes országokban a Szaturnusz természeti katasztrófákat, bányaomlásokat okoz
majd. Nem lesz „híd” a realitás visszafogó és józan keretei, illetve a váratlan
és konvenciókat nem tűrő robbanások között. A Szaturnusz pozitív időzítése, az
irányt adó béklyók nem tudják igazán megfogni az újító és kötetlen szellemet,
így aztán valóban forradalmak törhetnek ki néhány országban.
Az agresszív késztetések elfojtása azonban nem vezet semmire, mert aztán váratlanul éppen ott törnek ki az erők, ahol nem számít rájuk senki sem.
A Jupiter és a Merkúr negatív fényszöge szintén nem jól szól bele az események menetébe. Eltúlzott és nagyra törő sajtóközlemények, teljesen törvénytelenné váló írások, a közlekedés, a hírek, a könyvkiadás és a kereskedelem nem a megfelelő világnézeti irány felé, nem a megfelelő magasabb tudás szintjére halad...
A Merkúr és Neptun ennél is súlyosabb, hiszen a két planéta szembenállása a fogyatkozás grandiózus mementójaként mondja el, hogy bármit is tesz az ember, mindenképpen becsapja magát... Illúziók, téveszmék, elsősorban a média berkeiből. Téveszméből és átverésből nem lesz tehát hiány, de mindez erősen összefüggésben lesz az államkincstár, meg üzleti vállalkozások területeivel. Az új üzleti elgondolások, reformszerű pénzügyi tervek, váratlan megérzések nem hoznak igazán sikert.
A Neptun és Jupiter negatív aspektusa azt mutatja, hogy minden olyan kísérlet, amely az eszmék elanyagtalanítására épül, kudarcba fulladhat. A megérzések nem tudják irányítani pozitívan a magasabb koncepciókat, az intuíció nem segít a távlati tervek fejlesztésében. Ugyanez a fényszög felelős azért is, hogy a spirituális szféra ismeretei csak nagy nehézségek árán tudnak magasabb és a világot vezető filozófiai irányzattá válni.
A Vénusz és Jupiter trigon
talán az egyetlen jónak mondható fényszög az egész fogyatkozásképletben. Sokat
tehet talán a dolgozó tömeg azért, hogy egynémely pénzügyi tranzakció sikerre
vihető legyen. Bankügyleteket egyes országokban véd majd a törvény - ez persze
nem zárja ki, hogy máshol összeomolhat a pénzügyi hierarchia, de szerencse
támogatja a munka által magasabb szintet elérni kívánó törekvéseket.
Munkával lehetne segíteni a dolgon tehát? Bizonyára igen, de ez inkább csak a Szűz vagy Mérleg érdekeltségű országokra vonatkozik. Ezek talán kissé szerencsésebben élhetik meg a dolgokat, mint a többiek.
Ha katasztrófák szintjén gondolkodom és egy teljesen más nézőpontból szemlélem a napfogyatkozás képletét, szintén súlyos következtetésekre juthatok. Tengerárak, szökőárak, tájfunok és viharok sokasága jelentkezhet a már említett földcsuszamlás kíséretében. Történhet hegyomlás, sziklák sokasága szakadhat le hirtelen völgyekre és békés falvakra.
Az egész fogyatkozás mintha
egy új erkölcsi és morális szintre akarná emelni az embert, s olyan hatásokat
közvetít bolygónkra, amelyek az oktatás reformját készítik elő. Menekülni nem
lehet, hiszen több határmezsgye is „védi” az új korszak bejáratát, egyszer
szembesülni kell a régmúlt negatív áramlataival!
A végső cél az, hogy
kialakuljon egy új társadalmi rendszer és más gondolati hajtóerők által működő
emberi kultúra, amely életképesebb az előző korszakban létezőnél!
***
Aki szeretné Szemrád Nándor egyéb írásait is olvasgatni, az itt megteheti:
