2019. július 26., péntek

"A képzelet egy fegyver. Az hal meg először, aki nem használja"

A címben szereplő idézet egy filmből származik, - és ha nem is szó szerint vesszük, valóságtartalma az élet megannyi területén megállja a helyét.

Iskolánkban a hallgatók gyakran mondogatják, mennyivel könnyebb megérteniük bizonyos dolgokat úgy, hogy a fantáziájukat használva, vizuálisan segítünk elképzelni azt a lexikális információ-halmazt, ami nélkülözhetetlen a stabil asztrológiai tudás elsajátításához.

És főleg, mert közösen valódi szenvedéllyel "fejtjük a csillagokat", így nekem sem esik nehezemre megmozgatni egy kicsit a másik agyféltekédet is,- nehogy már ellustuljon 😆

Tégy egy gyors próbát!

Kérlek, képzeld magad elé azt a Naprendszert, amelynek 10 eleméről biztosan annyiszorannyi kulcsszót, analógiát, adatot kell megtanulnod a munkádhoz, hogy néha úgy érezheted: belezöldülsz.

Most gondolatban minden bolygó hátára akassz egy hátizsákot (ez manapság úgyis nagy divat), - és lehet hatalmas is ez a tatyó... elég erősek, ne aggódj, bírni fogják. 




Mellesleg kell is a megfelelő méret, mert a hátizsákok tartalma igencsak változatos lesz,- hidd el, annak mindegyik zsebe dugig telítődik majd. 

Az első fakkba képzelj egy-egy "személyigazolványt" és "lakcímkártyát",- azaz: név, elhelyezkedés, alak, tömeg, sűrűség, felszíni gravitáció, átlagos Nap-távolság, tengely körüli forgási idő, Nap körüli keringési idő, légköri összetétel... millió száraz adat (ez már nem is fakk, hanem fuck... /sorry/). 
Legtöbbje olyan információ, amelyet ugyan nem kötelező és nem nélkülözhetetlen - bár illik - ismernie azoknak, akik asztrológusként közelítik a témát. Tanulmányaid végére kristálytisztán érezni fogod, milyen mélyre kell nyúlnod ebbe a zsebbe ahhoz, hogy magabiztosan boldogulj.

Ha már itt tartunk, rögtön különíts is el egy részt a "közvetlen hozzátartozóknak". Kicsi hely elég lesz,- csak az évezredek alatt hozzácsiszolódott jegy(ek), és ház(ak) kerülnek bele. Darabonként maximum kettő, mit lehet tudni... ha netán baj van, legyen kit értesíteni.

Esetleg mellé tedd be a bolygó elemi töltését (tűz, víz, föld avagy levegő), a minőségi felosztását (labil, fix avagy kardinális), pozitív-negatív besorolását, jótékony vagy kártékony mivoltát - ezeket ne túl mélyre süllyeszd, gyakran lesz rá szükség.




Aztán minden hátizsákban kiemelt helyet kapnak az analógiák. 


Ezek azok a csodabogarak, amelyek - persze nem az elején, de egy idő után mindenképp - azonnal be fognak Neked ugrani, amint meghallod a bolygó nevét. Mert ez ilyen. Annyiszor fogod őket használni, annyiszor fogsz velük dolgozni, hogy más esélyük nincs is, mint stabilan rögződni. 

Ha jó stréber módjára címkézni, csoportosítani is szeretnéd ezeket, akkor ilyeneket kell felirkálnod: a bolygó generál jelölői...(bárhová is kerül a bolygó, ezek ugyanazt fogják jelenteni minden helyen) - a bolygó elve... (igen, van neki, ahogy biztos van neked is) - a bolygó életkorokhoz kötött hatásai.. (merthogy ez se mindegy) - a bolygó egészségügyi-szervi összefüggései (testi és lelki szinten egyaránt). Fontosak ám!

És remélem, jól gazdálkodtál a hellyel, mert most jön az a motyó-tartalom, amelynek úgy kell elhelyezkednie, hogy alkalmasint igen sűrűn cserélődni fog, ahányszor a bolygót új környezetbe - azaz új képletbe - teszed. 

Tudod mit? Az egyszerűség kedvéért hagyd inkább, hogy ezt a részt maga az adott égitest töltse meg. Hogyan is? Figyi.




Amiről eddig szó volt, azok ott fent, az égi pályájukon, egy fehér műanyag, filléres kerti széken ülve tök igazak. Ha az űrzsaru kipakoltatja velük a zsákot, nem fog semmi nem oda valót vagy illegálisat találni. 

Ám megérkezve egy földi ember horoszkópjába, bizonyos tartalmak MÓDOSULNI FOGNAK. 


Épp ezért mondom, hogy ezt nyugodtan rábízhatod a bolygóra,- csak adj neki egy érmét a gurulós kosárra, és küldd be őt az Univerzum leghatalmasabb teszkójába, ahol minden de minden kapható: traktorgumitól kezdve a tűreszelőn és az ételfestéken át a fogamzásgátlóig...MINDEN

És így, ezt az maradék helyet a táskában ő az utolsó milliméterig ki fogja tölteni - az új elhelyezkedésnek, az új "hozzátartozóinak", az új elvárásoknak, az új érdeklődési körének, valamint az aktuális méltósági helyzetének, dekanátusának, stb... megfelelően. A bolygó nem MÁS lesz, hanem picit átszíneződik..., picit kiegészül. Több lesz - ahogy a tatyóban lévő cucc is. 

Sok más momentum között például ezt a bizonyos bevásárlást nevezik asztrológiának.😚


* * * * *

Őszintén remélem, hogy minden (volt és jelenlegi) tanítványunk alá tudja támasztani, mennyivel egyszerűbb a fantázia szárnyán közlekedve elsajátítani az ismereteket, mint pusztán kulcsszavakat biflázni vég nélkül :),- és abban is bízom, hogy lesznek olyanok, akik épp most kapnak kedvet hozzá. 

Utóbbiakat szeretettel várom a szeptemberben induló évfolyamon,- erre az előjelentkezés itt érhető el:


Köszönöm, hogy velem tartottál.

Farkas Andrea
asztrológus

2019. július 15., hétfő

AZ ÖRÖK KÉRDÉS

Hasznos életcélt találni és azt kitartóan megvalósítani - ez az egyik titka minden olyan életnek, amelyet érdemes megélni.” – mondta egyszer egy kanadai újságíró, Herbert Casson. 

Bölcsességéhez nem fér kétség… ám ennek kivitelezése talán nem is olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk.  





Gyermekként valószínűleg egyikünknek sem sikerült elkerülni azokat az idegesítő felnőtteket, akik – jobb nem jutván eszükbe – feszt kérdezgették: „osztan, fijacskám, mi leszel, ha nagy leszel?!”  Persze abban az életkorban a tűzoltó, a katona, vagy a vadakat terelő juhász, mint válasz-opció attól függött, melyikre hajazott leginkább a kedvenc mesehősünk… szabadon vágyhattunk bármelyikre, - és egyszer csak, hogy, hogy nem: valamelyiket kezdtük komolyan gondolni.  

Netán még tettünk is érte: úgy választottunk iskolát, vagy a releváns tantárgyakba tettünk több energiát, esetleg célirányosan építgettük a kapcsolatainkat – majd telt-múlt az idő, és egyre messzebb kerültünk az álmainktól.  

A „mi leszel, ha nagy leszel?”-ből észrevétlenül „mit várnak el tőlem?”, vagy „mivel lehet pénzt keresni?” lesz.  


Célnak persze ezek sem rosszak, de valahogy mintha nem a mi saját céljaink lennének... Már csak halványan dereng a tűzoltófecskendő, az egyenruha, vagy a kép, amint épp subánk hűvösében járjuk a nyári mezőt…  

Aztán egyszer csak ott találjuk magunkat az asztrológusnál a kérdésekkel, miszerint:  

- Mi is az én valódi sorsfeladatom? 
- Miért nem érzem magam a helyemen? 
- Mit tegyek, hogy boldogabb legyek? 




Bizony, én is az átlagosnál gyakrabban találkozom ilyenfajta tanácstalansággal, amikre a válasz – mint minden más az asztrológiában – sokkal összetettebb, mint megnézni, milyen jegyben van az a bizonyos MC.  

Persze, ez is számít. De ha igazán segíteni szeretnénk, a valódi megoldás NEM abban rejlik, ha valaki megtudja, hogy pont nem kazánkovácsként hanem nőgyógyászként kellene üzemelnie… hanem abban, hogy vajon a rendelkezésére álló eszközöket (az adottságait, a lehetőségeit) eléggé ismeri-e ahhoz, hogy kellően és maximálisan jól használhassa őket.  

Egy korrektül beállított képletben többek között - az aszcendens „elmondja”, mik azok az alaptulajdonságaink, amikre építkezhetünk - a Nap helyzete rávilágít, hogy ebből tudatosan mit vagyunk képesek csatasorba állítani - a Hold jegye megmutatja a lelki kvalitásunkat egy-egy adott témához - a Merkúr a gondolkodásunk irányát és a kommunikációs készségünket jelzi - a Vénusz eldönti, mennyire vesszük figyelembe mások véleményét - a Mars pedig arról mesél, mennyi és milyen energiát vagyunk képesek mozgósítani. 

Ez azért már egy kicsit más, mint egyedül az MC alapján mondani okosságokat,- ebben egyetértünk.  

Pedig még csak a személyiség pici szeletkéit térképeztük fel, amely szeletkék – mint egy komoly fegyver-arzenál – alig várják, hogy akcióba lendülhessenek a céljainkért. 


És akkor még egy szó sem esett  
- a Jupiterről, ami kézben tartja a vágyainkat irányító hitünket és meggyőződésünket  
- a Neptunról, ami félre is vezethet, ha nem vagyunk résen 
- az Uránuszról, ami zseniális ötletekkel lát el, ha megtanulunk figyelni rá 
- a Plútóról, ami segít eltakarítani a nem oda valót 
- és a Szaturnuszról, ami árkon-bokron át is mutatja az utat a célszalagig. 

Utóbbi - egyébként tévesen – kizárólagosságot élvezve echte „sors-bolygóként” híresült el (talán a hozzá tartozó JÖVŐKÉP, és ÉLETCÉL analógiák miatt), pedig valódi értelemben a horoszkóp minden egyes eleme keményen dolgozik, hogy azon az úton tartson, amelyen a legjobban illeszkedünk az Univerzum Tökéletes Rendjébe. 

Adhat-e akkor az asztrológus jó választ a fent elhangzó kérdésekre?  


Hogyne. De ehhez nem emelhetünk ki a képletből egy valamit – az egészet kell vizsgálnunk. Ahogyan a gyógyító (szándékosan nem orvost írtam) sem a tünetek kezelésében látja a megoldást: itt sem elég pusztán egy „szervre” koncentrálni.  Nem érrendszer, máj, szív, bolygó, fényszög, vagy MC vagyunk – hanem EMBER. Mindenestől.  

A válaszok sorrendje is jó eséllyel megfordul: ha nem vagy boldog, valószínűleg nem ismered – vagy rosszul használod – a rendelkezésedre álló eszközeidet. Ha ezeket segítenek feltérképezni, azon nyomban közelebb leszel ahhoz, hogy a „helyeden érezd magad” – ergo: a boldogság múló élménye is gyakrabban fog meglátogatni.  

És abban az állapotban rá mersz majd eszmélni arra, hogy egyetlen sorsfeladatod van: a fejlődés.  


De azt legalább magadat értőn, és tudatosan lehetsz képes megoldani. 





Mit mondasz?! Hogy ezzel munka van? Jah, kérem… Már a rossz nyelvek szerint is mindenki a maga sorsának kovácsa. Az asztrológia sem készíti el helyetted a patkót, de kétségtelenül segít betájolni: hová üss a kalapáccsal, hogy abból a legtutibb topogó lehessen. 


Jó – és eredményes – kalapálást kívánok: 

Farkas Andrea 
asztrológus