2018. december 14., péntek

Michel de Nostredame...

... vagy latinosított nevén Nostradamusa francia reneszánsz neves alakja, IX. Károly francia király udvari orvosa, képzett csillagász-asztrológus, misztikus jósgyógyszerész a Julianus naptár szerint 1503. december 14-én született Franciaországban, Saint Rémy-ben. 

Kortársai körében nemcsak pestisdoktorként, hanem látnokként is ismert volt, utóbbi tevékenysége alapozta meg máig tartó hírnevét. 





Az emberiség jövőjére vonatkozó jóslatai - melyeket A próféciák című könyvében hozott nyilvánosságra, - sokak szerint teljesültek, illetve teljesülnek. 

Kisgyermekként nagy hatással volt rá anyai nagyapja, aki orvosi foglalkozása mellett képzett csillagász és asztrológus is volt: ő avatta be érdeklődő unokáját a csillagképek világába, valamint a bolygómozgások számításaiba és tudományába. Nostradamus már az iskolában is mindig örömmel beszélt diáktársainak a csillagokról, amiért ők kis asztrológusnak nevezték.

Felnőttként néhányszor éjszakánként „elragadtatott állapotba” került, „megszűnt körülötte a külvilág”, lelki szemei előtt fura képek, látomások és történetek elevenedtek meg emberekről, eseményekről. Ezeket a jövőről szóló híradásoknak tartotta, és szorgalmasan jegyezgette. 

Csillagászati ismeretei és műveltsége segítségével pedig megpróbálta kitalálni, ezen események mikor és hol fognak lejátszódni és mit jelentenek valójában. Tehát Nostradamus feltétlenül hitte, hogy az általa látottak-hallottak jövendőbeli valós események, melyek pontosan úgy meg fognak történni, ahogy lelki szemei előtt lejátszódtak (erre írta, hogy „képes vagyok nem tévedni, nem elámítódni”) – viszont abban már maga sem volt minden esetben biztos, hogy ezen események mely dátumokhoz köthetőek. 






Nostradamus látomásai már több éve tartottak, míg arra kezdett gondolni, hogy ezek mások számára is fontosak lehetnek.
A próféciák című könyve  az idők során több, egyre bővülő kiadást ért meg, négy-hat soros  versekből áll, ezek a jósversek, melyeket Nostradamus százas csoportokba, centuriákra osztott. (Néha emiatt magát a könyvet is Centuriáknak nevezik). 

csillagjóslás fénykorában született művet, melynek verseit azóta is számtalan kiadványban jelentették meg és értelmezték, kritikusai szerint homályos megfogalmazásuk folytán akár sokféle történelmi eseményre is lehetett és lehet vonatkoztatni.

A kutatók és történészek - bár sok jóslat értelmezésében eltérnek, de - általában egyetértenek abban, hogy megjósolta a francia forradalmatNapóleon és Hitler fellépését, mindkét világháborút, a német V1 szárnyas robotbomba felfedezését, a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadásokat, avagy Louis Pasteur működését, a holdraszállástDiana hercegnő halálát, a Challenger-katasztrófát... 




... és egyes (meg nem erősített, azaz erősen bulvár 😉 ) források szerint nem túl biztató kész forgatókönyv
volt a látomásaiban a 2019-es Magyarországról is. 

Nekem azonban jobban tetszik egy fordítás Szentmihályi Szabó Péter tollából, miszerint:

A második ezredév után Pannónia váratlan erőre kap, 
királyok gyűlése lesz Budán, de császáruk magyar marad. 
Kelet s nyugat központja lesz, egy évszázadra legyőzhetetlen, 
szembeszállni velük nem érdemes: uralkodik a Lélek és a Szellem. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése